Védett épületek nyílászáró cseréinél fokozottan figyelni kell, hogy az új nyílászárók megjelenése hasonlítson a régi szerkezetekhez, műemlék jellegű nyílászáróknál pedig teljesen meg kell hogy egyezzen vele. Természetesen ezek a követelmények nehezítik, drágítják a nyílászáró gyártást, ezért sokan próbálnak a felújítás felé elindulni, mely az egyre dráguló munkabérek miatt szintén zsákutcába futhatnak. Arróh hogy saját ingatlanunkra milyen követelmények vonatkoznak első körbe a közös képviselőtől, majd a kerületileg illetékes önkormányzat építéso osztályától kaphatunk információt, ahol utca, házszám alapján meg tudják mondani mennnyire szigorú a ránk vonatkozó szabályozás. Egyes esetekben, ha a nyílászáró csere folyamán a faanyagra, színre, formára, egyes stíluselemek megtartására vonatkozó előírások elegendőek, az egész folyamat gördülékenyebb. Ebben az esetben elegendő egy korszerű fa nyílászáró legyártása a régi mintájára és magát a nyílászáró gyártás folyamatát más nem késlelteti. Szigorúbb szabályozás esetén településképí eljárást kell elindítani, mely során előzetes tervet kell benyújtani a tervezett cseréről, mely engedélyezése után indulhat csak a gyártás. Ez esetben az építész ráfordított idejével, majd az engedélyeztetési folyamattal is számolnunk kell, tehát időben gondoljunk erre. Budapest belvárosi nyílászáróinak cseréje számos problémát jelent a lakók és a nyílászáró cserét végző szakemberek számára. A régebbi belvárosi ablakok szinte kivétel nélkül kapcsolt gerébtokos kivitelben készültek, vagyis két dupla ablakszárny van, az ablakszárnyak között pedig 10-15 cm távolság van. Számos esetbe az ablak szerkezetek belülről zárható spalettával rendelkeznek, és a fal belső síkjában további faburkolatok találhatóak, gyakran a padlószintig. A helyzetet bonyolítja, ha az ablakok felett felső beépített redőnyszekrény található. Az évszázados ablakszárnyak vetemedettek, a felületkezelések elmaradása miatt korhadtak, a tok az épületek mozgása miatt elmozdul a helyéről., így a hőveszteség nem csak az elvetemedett ablakszárnyak mellett jelentkezik, hanem a tok és fal közötti, valamint a felső redőnyszekrény elvetemedett szerelőfedele mellett is. Ablakcserénél, el kell döntenünk meddig bontsuk vissza a régi szerkezetet, hiszen a kibontott szerkezetek helyére ugyanazon funkciót ellátó elemeket kell legyártatnunk, vagy egyszerűen megszüntetjük azokat. Amennyiben a régi tok állapota jó, nem korhadt, nincs kimozdulva a helyéről, számításba jöhet a bontás nélküli, vagy tokráépítéses ablakcsere. Ebben az esetben a régi tokba kerül beépítésre az új nyílászárók tokja, a bennmaradt tokot pedig egyszerűen felújítjuk, vagy burkolóelemekkel látjuk el. Ez a módszer mind fa, mind műanyag nyílászárók esetén alkalmazható. Amennyiben felső beépített redőnyszekrényes az ablakunk, a szerelőnyílás szigetelését is meg kell oldanunk. Amennyiben felső redőnyszekrényes ablakunk van, és új hőszigetelt redőnyt szeretnénk, a tok kibontása elkerülhetetlen, hiszen a felső, beépített redőny a tok tetejére kerül. Amennyiben felső redőnyünk tönkrement, de nem szeretnénk tokot bontani, a felső redőnyt megszüntetve, annak házát hőszigetelő anyaggal tölthetjük ki, és az ablakokra külső redőnyt szerelhetünk. Ha a tok kibontása mellett döntünk, felső redőnyszekrényes ablakoknál, az új nyílászárókra hasonlóan felszerelhetőek az új hőszigetelt redőnyszekrények, vagy azok elhagyása esetén az ablakok feletti üregek megszüntethetőek. Az új ablakainkra természetesen külső redőny is szerelhető, akkor is ha eredetileg felső redőnyünk volt. Műemlék jellegű ablakoknál, a külső redőny sok esetben nem megengedett, erről előzetesen szerezzünk információkat. |